Miért is kell leszedni a fogkövet?

„Volt már korábban egyszer fogkő-eltávolításom, de újra vissza is jött.”

Ez egy gyakori mondat, ami elhangzik a rendelőben.

Már olyat is hallottam, hogy ne szedjük le a fogkövet, mert az tartja helyén a fogakat.

Néha ez még igaz is, bár egészségügyi szempontból jobb, ha egy ilyen fog szájon kívülre kerül, mert funkcióját ellátni egyébként sem képes, és nagyon komoly gondokat is okozhat a test más részén is.

A fogkő újratermelődik, ez tény

Az is, hogy amennyiben alaposan átpolírozásra kerülnek a megtisztított felszínek és javul a fogápolás hatékonysága, akkor jóval később, de igen, újra lesz.

A felrakódásokban lakó baktériumok, gombák és egyebek nem szoktak csak szépen egy helyben pihengetni: amikor a szervezetünk általános állapota gyengül, és esetleg még seb is van a szájnyálkahártyán (akár egy foghúzás helye), akkor akár testünk távolabbi részeire szóródva ott is okozhat betegséget.

Ezért van, hogy például a kardiológus egy komolyabb beavatkozás előtt elküldi fogorvoshoz a pácienst, hogy a szájüregben gócként szerepelhető bacik jelentős részétől megszabadítsák őt.

Tervezett szájsebészeti beavatkozások előtt is fontos, hogy minél tisztábbá varázsoljuk a szájüreget, hiszen egy komoly implantálás, foghúzás szintén terheli az immunrendszert.

Nem lehet a szövődménymentes gyógyulást feláldozni azért, mert páciens szemében felesleges pénzkidobásnak tűnhet a fogkő-eltávolítás.

A sikertelen implantációs kezelések jelentős részében az egyik ok, hogy nem megfelelő a szájhigiéne, ami nem mindig fenntartható csak egy fogkefe segítségével.

A foghúzás után egy nyílt csontseb marad vissza, az csak a test hihetetlen csodája, hogy ez egy sterilnek nem mondható közegben általában azért gond nélkül gyógyul.

Gondoljunk csak bele, mi történik egy nyílt lábszártörésnél...

A csodához azért kell egy viszonylag tiszta száj is...

„A fogkő-eltávolítás alatt és utána is nagyon érzékenyek voltak a fogaim.”

Sajnos, ezzel nem lehet vitatkozni, a fogkő-eltávolítás kellemetlen lehet.

A férjem bármikor szívesebben vállal egy tömést, annyira utálja, ennek ellenére, amikor indokolt, leszedeti a felrakódásokat.

A fogkő valóban egyfajta hővédő gát, de nem az, ami egészséges hosszú távon. Azért, hogy minél kevésbé legyen kellemetlen a beavatkozás, érzéstelenítő zseléket, sőt, ha kell injekciót is alkalmazunk, befejezésként pedig magas fluortartalmú pasztákat használunk a polírozáshoz.

„Fél éve voltam a dentálhigiénikusnál, de már megint sok fogkövem van.”

A fogkő mennyisége és minősége nagyon egyénfüggő.

Vannak, akiknek szinte egyáltalán nem képződik, és az éves szerviz alkalmával is csak polírozni kell.

Vannak, akik bár alaposan tisztítják a fogaikat (vagy legalább is így érzik), mégis már 2-3 hónap alatt kőbányát növesztenek.

A mennyi és milyen függ a nyál összetételétől, a fogtisztítás hatékonyságától, az elfogyasztott táplálékok minőségétől, bizonyos hormonális és gyógyszeres hatásoktól.

Az sem mindegy, milyen baktériumflórával bír a szájüreg, valamint mennyire torlódottak a fogak (nagy kuszaság mellet sokkal nehezebb tisztaságot teremteni, ezért nem ördögtől való gondolat akár a felnőttkori fogszabályozás sem).

Általánosságban azt mondanám, hogy a dentálhigiénikus, fogorvos javasolni fogja, milyen gyakran kell tisztítani, és azért, hogy ez minél ritkábban legyen, meg is fogja mutatni, mik azok a trükkök, amivel a ritkább látogatások elérhetők.

„Pacemakerem van. Lehet nekem fogkövet szedni?”

A válasz igen, csak nem ultrahangos készülékkel, mert annak a frekvenciája megzavarja a „ketyegőt”.

Nagyon fontos jelezni a pacemaker meglétét!

„Érátültetésem volt a szívemben. Mi a tennivaló?”

A modern orvostudománynak köszönhetően sokan rendelkeznek testük különböző részein „kicserélt alkatrészekkel”.

Ilyen akár egy műbillentyű, csípőprotézis.

Ezek felületén a véráramba kerülő baktériumok sokkal könnyebben megtapadhatnak, súlyos betegséget okozva.

Fontos, hogy az ilyen páciensek esetében minden „véres beavatkozás”, így a fogkőeltávolítás is antibiotikum védelemben történjen.

A háziorvos az érintetteket erről úgyis tájékoztatja, de fontos a fogorvosnak tudni róla, mert a rendelőben is eszközölhető ez.

Mi történik fogkő-eltávolításkor?

Ezt a kezelést az esetek nagy részében a dentálhigiénikus végzi.

Kezdésnek mindig egy kis zsibi-zselé jár, aztán egy ultrahangos készülékkel eltávolítja a felrakódásokat.

Vannak olyan területek, ahová a géppel nem tud benyúlni, ott kézi eszközökkel (depurátor-hogy kis csúnyát is monjak, még egy latin szó sem szerepelt a cikkben), polírcsíkokkal végzi el a teendőjét.

A nagy rezgés után, ha a színes foltok még makacsak, van lehetőség sópolírozásra.

Ekkor magas nyomással, ízesített apró szemcséjű sóval fújuk át a fogakat, ez általában a legmakacsabb elszíneződéseket is leszedi.

A zárás egy kefével és polírpasztával történő átsimítás, mely megszünteti az érdességet és enyhíti az érzékenységet is.

Záróakkordként jön a szájhigiénés tanácsadás, az egyénre szabott kisegítő tisztítóeszközök bemutatásával, igény szerint kis gyakorlással.

Vannak esetek, amikor a sok fogkő vagy a komoly ínygyulladás miatt nem lehet egy lépésben tökéletes munkát végezni, mivel ilyenkor jelentős lehet a vérzés.

Ekkor egy második találkozó alkalmával a megkezdett kezelés befejeződik (persze ezért már nem kell másodszor is fizetni).

Vannak esetek, amikor a fogkő-eltávolítás csak az első lépése egy átfogó kezelésnek, és mindenképp fogorvossal kell folytatni a kívánatos fogágy gyógyító kezeléseket.

Dióhéjban ennyi a szükséges, de nem feltétlenül mindig kellemes fogkő eltávolításról.