Mit kell tudnom a gyökérkezelésről?

Egy kis anatómia, hogy érthessük, mit is csinál ilyenkor a doktor:

A fog két nagy része a korona és a foggyökér.

A fogak „rétegekből” épülnek fel-valahogy úgy, mint a Föld.

A koronai részen a külső „kéreg” a fogzománc, ezt követi a dentin, legbelül pedig, mint a Föld magja, a fogbél (pulpa).

A gyökéri részen nem található zománc, itt azt cementréteg helyettesíti, de ettől befelé már minden olyan, mint a koronában.

A legbelső réteg a fogbél, amit erek és idegek hálóznak be.

Ez az a terület, ahol a fájdalom és gyulladás kialakul, és mivel ez egy alapvetően zárt rendszer, a gyulladással járó duzzanat egy nagyon szűk helyen zajlik, ami nagyon nagy fájdalmat jelent.

Az erek és idegek a fogágy felől, a gyökércsúcs területén lépnek be a fogba.

Minden fog egy külön szerv, amikor egy fogat kihúzunk, az gyakorlatilag egy amputációt jelent.

Mitől lehet gyulladás?

Sajnos több oka is lehet.

A leggyakoribb, hogy a szuvasodás olyan mértékű, hogy már nincs ami távoltartsa a nyálban oldott anyagokat a fogbéltől, mivel a dentin réteg tele van apró csatornákkal.

Ezek, ha szabaddá válnak, akkor olyan dolgok is bejutnak a pulpához, amiknek ott semmi keresnivalójuk.

Előfordul, hogy a fogon magán nem látni semmi külsérelmi nyomot, de a fog körüli tartószövetek annyira betegek (fogágybetegség), hogy a fertőzés a gyökér csúcsa felől, ahol az erek és idegek belépnek a fogba, jut be a fogbélbe.

Néha sajnos egy nagyon mély üreg tömését követően is fájdalom, fogbélelhalás alakulhat ki, ennek oka a fúrás közben keletkező hőterhelés (ez vízhűtés használatával jelentősen csökken), a tömőanyagok kémiai terhelése.

Erre szoktam a pácienseimnek mondani, hogy sajnos előbb-utóbb elérjük azt a pontot, ahol a fog bedobja a törölközőt, és feladja.

Ekkor jöhet a gyökérkezelés

Speciális eset az, amikor például egy fogpótláshoz való előkészítés közben (csiszolás), vagy egy nagyon mély üreg kitakarítása közben „megnyílik” a pulpakamra, hiszen ebben az esetben nincs gyulladás, fertőzés.

Ebben az esetben az orvos azonnal, a fogbelet sterilen tartva végzi a gyökérkezelést és gyökértömést.

Ilyenkor ennek lehetősége általában már a kezelés megkezdése előtt látszik, és felkészíthető rá a páciens.

„Mi a különbség a gyökérkezelés és gyökértömés között?” – kérdezik sokan.

A rövid válasz:

A gyökérkezelés végterméke a gyökértömés.

Mi fog történni? Hányszor kell jönni?

A gyökérkezelés mindig több lépéses folyamat (kivéve a sterilen megnyitott pulpa esetében).

Az első kezelés alkalmával a panaszos fogat (azért nem azt írom, hogy a fájós fogat, mert sokszor nem jelez komolyabban a fog, hanem szépen csendesen haldoklik, és hal el, ami aztán csak a rtg felvételen látszik) megnyitjuk és kitakarítjuk.

Ezt nevezzük trepanálásnak.

Amennyiben a helyi érzéstelenítés hatásos (nagyon gyulladt fogaknál sajnos nem mindig kielégítő a zsibbadás), rögtön megtörténhet a gyökércsatorna-gyökércsatornák feltágítása, kitisztítása is.

Ha nagyon fáj a fog, léteznek olyan anyagok, amelyeket rövid időre (1-2 nap) a fog koronai részébe bezárva megnyugtatják a fogat, és egy második vizit alkalmával kerül sor az effektív gyökérkezelésre.

A folyamat közben a koronai (pulpakamra) és gyökéri (gyökércsatorna) részekből eltávolításra kerülnek a gyulladt vagy elhalt szövettörmelékek.

A fog belsejében így egy üreges tér keletkezik, melyet először gyógyszerrel töltünk ki, majd amikor a fog már teljesen panaszmentessé vált egy végleges gyökértömésre cserélünk.

Gyógyszeres gyökértömésre Ca tartalmú pasztákat használunk, erős fertőzés esetén ezt más anyagokkal (jodoform, antibiotikum) kombináljuk vagy cseréljük ki.

Gyakori, hogy az egyébként panaszt nem is okozó fogak a sokkal betegebbek, és amikor ezeket felnyitjuk, igen erőteljes a szagélmény (a dzsinn kiszabadul a lámpából).

Ilyenkor szükség lehet a gyógyszer többszöri cseréjére is, mielőtt elkészíthető a véglegyes gyökértömés.

Mivel történik a gyökérkezelés?

Két alapeset van.

Az első a kézi gyökérkezelés, ekkor a takarításhoz használt gyökérkezelő tűket a doktor az ujjai közt fogva használja.

Ekkor is használhatók elektromos műszerek a munka megkönnyítésére, pontosítására, ezekkel megmérhető a gyökércsatorna hossza (ezek a pittyegő-sípoló készülékek, amik úgy szólnak, mint valami fémdetektor).

A másik módszer a gépi gyökércsatorna tágítás.

Ekkor a tűket nem kézben tartjuk, hanem forgóeszközként befogjuk a speciálisan gyökérkezelésre kalibrált könyökdarabokba, és a gép végzi el a tágítást.

Ez általában gyorsabb, és olyan esetek is megoldhatók vele, ami szabad kézzel nem biztos, hogy megy.

Az orvosok nagy része mindkét módszert használja.

A „reszelgetések”, tágítgatások között a törmelékeket mindig kimossuk, ezeknek az átöblítő oldatoknak nincs túl jó íze.

Több anyag is használható erre a célra: ahány ház, annyi szokás, legtöbben Neomagnol (mint a hypo) vagy Hyperol (mint a régi hajfestékek) oldatokat használunk, de létezik ezer és egy gyári készítmény is.

Miből van a gyökértömés?

A manapság általánosságban elterjedt technikák a nagyon kis mennyiségű gyökértömő paszták és guttapercha kombinációjából állnak.

A guttapercha egy gumiszerű anyag, a rendelőben a pici hegyes rózsaszín pálcikák a dobozban.

A rózsaszín pálcikák mellett ott vannak a fehérek is, ezek a papír point-ok, ezekkel szárítjuk ki a gyökércsatornákat, mielőtt bele kerülne a belevaló.

Az elkészült gyökértömést mindig le kell zárni egy végleges töméssel, vagy koronát kell rá készíteni.

Mi történik a gyökérkezelt foggal?

A gyökérkezelt fog halott, nem rendelkezik érellátással, így nem jut elegendő tápanyaghoz csak a nyálból, diffúzió útján.

Nem tekinthetjük sajnos teljes értékűnek.

Ez az oka, hogy idővel az ilyen fogak kiszáradnak, gyakran színük is megváltozik, törékennyé válnak.

Hosszú távon mindenképp javasolni fogja a doktor, hogy koronával lássák el a fogat, ami majd megvédi a megmaradt szöveteket.

Érdemes gyökérkezelni a fogat?

Vannak esetek, amikor annyira sérült a fog koronai része, vagy olyan nagyfokú gyulladás van a fog körül a csontban, hogy nem biztos, hogy sikeres lesz a kezelés.

Lehet, hogy nekikezdeni sem érdemes, csak a fájdalomcsillapítás miatt.

Én úgy gondolom, ha funkcióképes, esztétikusan felhasználható marad a fog, érdemes megkísérelni a gyökérkezelést, még akkor is, ha nincs rá garancia, hogy nem lesznek vele további problémák.

Az anatómiai variációk miatt nem garantálható soha a biztos siker.

Lehetnek oldalcsatornák, amik hozzáférhetetlenek, eltörhet a fog a kiszáradás miatt, a kezdeti teljes sikert követően lehetnek késői panaszok.

Ennek ellenére mindig mérlegelendő a fog megtartása, mert anyagiakban még mindig kisebb kiadást jelent, mint egy implantáció vagy hídkészítés, valamint ez saját szövet, nem kívülről bekerült anyag.

Az biztos, hogy a gyökérkezelt fogak legalább évenként rtg kontrollt igényelnek, hogy az esetleges kóros folyamatokra időben fény derüljön.

Nagyon röviden ennyit a gyökérkezelésről – ha a doktor javasolja, bele kell vágni, mert elárulom a titkot: a legtöbb fogorvos nem szeret gyökérkezelni, mivel pepecselős, sokáig tar, tehát ha ezt választjuk, az csakis a páciens érdekében történik.